Nyíltvégű pénzügyi lízing
Költségkímélő megoldás áfa visszaigényléssel és KKV adókedvezménnyel
Hogyan működik?
A lízingbeadó (Toyota Pénzügyi Zrt.) – a lízingbevevő által kiválasztott – gépjárművet azzal a céllal vásárolja meg, hogy azt meghatározott időre az ügyfél, mint lízingbevevő használatába adja. A futamidő alatt a forgalmiban és a törzskönyvben tulajdonosként a lízingbeadó szerepel, a lízingbevevő üzembentartóként kerül bejegyzésre.
A futamidő végén a lízingbevevő vételi opcióval vagy vevőkijelölési joggal rendelkezik, azaz maga, mint lízingbevevő megvásárolhatja az autót vagy megnevezheti azt a harmadik felet, aki a lízingbeadótól megvásárolhatja az autót. Mindkét esetben a lízingelt autó a futamidő végén a maradványérték megfizetése után kerülhet a lízingbevevő vagy az általa kijelölt harmadik fél birtokába.
Konstrukció jellemzői
Ügyfelek: társas vállalkozások és egyéni vállalkozók
Finanszírozható eszköz: személygépjármű
Gépjármű kora: új és használt autó (3 éves korig)
Futamidő: 24-72 hónapig (változó kamatozás), 36-60 hónapig (fix kamatozás)
Devizanem: forint
Kamatozás: változó vagy fix
Áfa visszaigénylés?
Az áfa törvény lehetővé teszi a személygépjárművekhez kapcsolódó lízingdíjak áfa tartalmának visszaigénylését bérleti konstrukcióknál. Áfa szempontjából nem csak az operatív lízing számít bérleti konstrukciónak, hanem a nyíltvégű pénzügyi lízing is – így e konstrukció esetén is visszaigényelhető az áfa.
Ez a cégek számára komoly könnyebbséget jelent és azt eredményezi, hogy kedvezőbb feltételekkel tudják lízingbe venni céges autóikat, ami jelentős megtakarítást jelent a költségvetésükben.
Minek az ÁFÁja igényelhető vissza?
A lízingdíjak tőkerésze után megfizetett áfa igényelhető vissza, beleértve a kezdő lízingdíjat és a havi lízingdíjakat is. Amennyiben a gépjármű megvásárlásra kerül, a maradványértékre eső áfa nem levonható.
Milyen arányban igényelhető vissza?
Az áfát olyan arányban lehet visszaigényelni, amilyen arányban a gépjárművet adóköteles termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtásához használja – tehát arányosítani kell az üzleti és magáncélú használatot.
Az üzleti célú felhasználás dokumentálása és igazolása és az áfa törvény egyéb feltételeinek teljesítése a lízingbevevő feladata.
üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra-állását,
a gépjármű típusát,
forgalmi rendszámát,
a fogyasztási normát,
a kilométeróra állását az év első és utolsó napján (amennyiben a költségelszámoláshoz szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni),
az utazás időpontját (a valóságnak megfelelően),
az utazás célját (honnan hova történt az utazás),
a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát
Hol alkalmazható?
zemélygépjármű készpénzre, hitelre vagy zártvégű pénzügyi lízingre történő vásárlása esetén az áfa továbbra sem igényelhető vissza, tehát csak nyíltvégű pénzügyi lízingnél és operatív lízingnél alkalmazható.
Kizárólag teljes áfás értékesítésnél alkalmazható, azaz áfa-mentes, valamint különbözeti áfás értékesítés esetén nem.
Cégautó készpénzre vagy lízingre?
3 forintosítható előny, aminek eredményeként a vállalkozások gazdaságosabban és olcsóbban tudják beszerezni céges személyautóikat.
VISSZAIGÉNYELHETŐ ÁFA
Kis-és Középvállalkozások a fizetett kamat 100%-át levonhatják a társasági adójukból
ADÓKEDVEZMÉNY
Kis-és Középvállalkozások a fizetett kamat 100%-át levonhatják a társasági adójukból.
LIKVIDITÁSI TÖBBLET
A készpénzes vásárlással szemben, a beszerzésre ki nem fizetett összeg leköthető, befektethető vagy a cég más beruházására fordítható
Tudta?
A 1996. évi LXXXI. Törvény értelmében a KKV-k (Kis- és középvállalkozások) tárgyi eszköz (ami lehet gépjármű is) beszerzéséhez igénybe vett finanszírozás kamata után adókedvezményt vehetnek igénybe. Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 100%-a (Társasági adó legfeljebb 70%-áig vonható le).
Az Ön vállalkozása KKV-nak minősül?
Amennyiben vállalkozása a kritériumok alapján a mikro-, a kis-, vagy a középvállalkozási kategóriába sorolható, akkor cégük élhet a KKV-k számára elérhető adókedvezménnyel.
| Kritérium | Mikro | Kis | Közép |
|---|---|---|---|
| Létszám | < 10 fő | < 50 fő | < 250 fő |
| ÉS | ÉS | ÉS | |
| Forgalom | ≤ 2 millió euró | ≤ 10 millió euró | ≤ 50 millió euró |
| VAGY | VAGY | VAGY | |
| Mérlegfőösszeg | ≤ 2 millió euró | ≤ 10 millió euró | ≤ 43 millió euró |
Egyéni vállalkozók:
Az egyéni vállalkozók és az Eva-alanyok esetében a besorolás kizárólag a foglalkoztatotti létszám adatokon alapul, esetükben nincs szükség a pénzügyi mutatók vizsgálatára.
Egyéb tudnivalók:
Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni.
A foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltételnek mindenképp teljesülnie kell, azonban – tekintettel arra, hogy a feltétel vagylagos – az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium közül elegendő, ha csak az egyiket teljesíti a vállalkozás.
Az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat (magyar vagy külföldi) közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése meghaladja a 25 százalékot, abban az esetben sem minősülhet KKV-nak, ha a gazdasági mutatók alapján felállított kritériumoknak eleget tesz.
Az egyéb feltételeket és kikötéseket megtalálják a 2004. évi XXXIV. törvényben. A fentiek csak tájékoztató jellegűek, minden esetben a hivatkozott törvény rendelkezései az irányadóak.